Könyvelő iroda


Elérhetőség

72/784-865

 This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

FAcebook

„Az ördög a részletekben rejlik” – adóváltozások 2022

Létrehozva 2021. december 08. (szerda) 13:19

Írásunkban a még kihirdetésre váró adócsomagban, valamint a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslatban olvasható adójogszabályokat érintő rendelkezések alapján gyűjtöttük össze a legfontosabb jövő évi változásokat. Emlékeztetőül az év közben kihirdetett, ám a jövő évben hatályba lépő rendelkezéseket is összefoglaltuk.

20222

Tekintse át velünk az új szabályokat és készüljön fel Ön is a következő évre!

A munkát terhelő adók csökkenése, minimálbér emeléssel kapcsolatos változások

A legfrissebb módosítások a munka közterheinek csökkentését célozzák – ezek a legszélesebb kört érintő változtatások is egyben. Mindez összefüggésben áll a jövő évi tervezett minimálbér (200.000 forintra) és a garantált bérminimum (260.000 forintra) emelésével, s bizonyos kompenzációul szolgálnak a munkáltatók terheinek mérséklésében.

2022. január 1-től újabb 4 százalékponttal csökken a munka közterhe. A Szocho adó 15,5%-ról 13%-ra, azaz 2,5 százalékponttal csökken. Egyidejűleg megszűnik a 1,5%-os szakképzési hozzájárulás. Ez utóbbit utoljára 2022. január 12-ig kell megállapítani, bevallani és megfizetni. A szakirányú oktatást, illetve duális képzést végző vállalkozások a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthetik majd a megszokott kedvezményeket. A változtatás nyomán csaknem 600 milliárd forint körüli összeg maradhat az érintetteknél. Ezzel megvalósul a munkáltatókkal, munkavállalókkal kötött hosszú távú közteher csökkentési megállapodás harmadik üteme, 2022. július 1-je helyett fél évvel előre hozva, már január 1-jén, ráadásul az ígértnél nagyobb mértékben.

A Szocho adó csökkentésével összefüggésben módosulnak jövőre az SZJA összevont adóalapjának megállapítására vonatkozó szabályok is. Ha a magánszemély kötelezett a Szocho megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható vagy azt a magánszemély számára megtérítették), akkor a megállapított jövedelem 89%-át kell jövedelemként figyelembe venni az eddigi 87% helyett, amely szabályt már az adóelőleg megállapítása során is figyelembe kell venni.

Csökken továbbá a kifizető által teljesítendő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (Ekho) mértéke is 2022. január 1-től az addigi 15,5%-ról 13%-ra. Mérséklődik a kisvállalati adó 11%-ról 10%-ra. Továbbá, ugyancsak a fentiekkel összhangban növekszik a kisvállalkozók ellátási alapja 102 ezer forintról 108 ezer forintra, a magasabb összegű tételes adó fizetése esetén pedig 170 ezer forintról 179 ezer forintra.

Érdemes még megemlíteni, hogy a koronavírus járvánnyal érintett egyes szektorokban tevékenységet végzőkre vonatkozó szektorális bértámogatási szabályok 2022. december 31-ig alkalmazhatóak.

További személyi jellegű adómódosítások

Szeretnénk felhívni a figyelmüket néhány korábbi és további adóváltozásra is, melyek 2022-ben lépnek hatályba.

Minden gyermekes szülő, aki családi kedvezményre jogosult, 2022. február 15-ig adóvisszatérítést kap a 2021-ben megszerzett jövedelméből levont személyi jövedelemadó, Ekho, illetve KATA alkalmazása esetében a 2021-es tételes adó negyedéig van lehetőség ennek érvényesítésére. A visszatérítéshez 2021. december 31-ig lehet benyújtani a NAV-hoz az ún. „VISSZADÓ” nyomtatványt. Nem kell nyilatkoznia annak, aki családi pótlékot kap, mert a folyósító szervtől a NAV megkapja az adatokat.

2022. szeptember 30-ig meghosszabbításra került a SZÉP-kártya alzsebek közötti átjárhatóság lehetősége, mely szerint a szolgáltató a Széchenyi Pihenő Kártya elfogadói szerződésétől eltérően – bármely alszámlán lévő egyenleget elfogadhatja, illetve a kártyabirtokos azt felhasználhatja.

Törvénybe iktatják a távmunkával kapcsolatos SZJA szabályokat is, amellyel a veszélyhelyzet idején kialakult gyakorlat normál jogrendbe történő átemelése történik meg. Igazolás nélkül, költségként elszámolható a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 %-nak megfelelő összeg. Ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része minősül ilyennek.

A kriptovaluták növekvő gyakorlati jelentőségének leképezéseként a hazai adószabályozásban egy új jövedelemtípussal, a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemmel, mint ügyleti nyereséggel kell számolni. Ez a korábbinál nagyobb adóbiztonságot jelent, a magasabb adóterhet viselő egyéb jövedelem helyett a kriptovalutákból származó jövedelmeket innentől külön adózó jövedelemként kell kezelni, amely a tőkejövedelmekhez hasonlóan 15 %-os SZJA adómérték alá esik, szociális hozzájárulási adó pedig nem merül fel vonatkozóan. A nyereségek mellett a veszteségeket is elismeri a jogszabály, és érvényesül az adókiegyenlítés elve. Az új rendelkezések 2022. január 1-jén lépnek hatályba, azonban a kedvező szabályokat már 2021-re is lehet alkalmazni, továbbá a korábban megszerzett jövedelmekre átmeneti moratórium szabályok is vonatkoznak. Viszont, ahogyan a címben is írtuk, a kriptovaluták esetében az ördög valóban a részletekben rejlik, nagy elővigyázatosság ajánlott a szabályozásból kimaradó jövedelmek, és a kedvező adózási feltételek teljesítése érdekében!

Az átalányadózás 2022-től jelentősen átalakul és sok egyéni vállalkozó számára kedvezőbb adózási forma lesz akár a KATÁ-val szemben is. Jelentős könnyítés, hogy 2022. január 1-jét követően adóelőleget csak az éves minimálbér felét elérve (az adott év elejétől összeszámítva) kell majd megállapítani, ráadásul ebben az esetben is, csak azon adóelőleg alap-rész után, mely meghaladta az éves minimálbér felét. Az átalányadózás választásának küszöbérétékét is módosítják 2022-től, az eddigi 15 millió Ft-ról, az éves minimálbér 10-szeresére, (ez a 2022 januárjától érvényes éves minimálbérrel számolva 24 millió forint lesz). Változik továbbá a kiskereskedők átalányadózásának felső határa is. Az eddigi 100 millió Ft-ról az éves minimálbér 50-szeresére (ez a 2022 januárjától érvényes minimálbérrel számolva 120 millió forintot jelent). A jövőben mindkét határérték a minimálbér mértékének növelésével arányosan emelkedik majd.

2022. január 1-től a fiatalok Start-számlájára történő befizetések után kétszeresére, 12.000 forintra nő az állami támogatás maximuma évente, továbbá 24.000 forintra – szintén kétszeresére – emelkedik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, Magyarországon nevelésbe vett gyermekeket megillető állami támogatás összege.

Jövőre lép életbe a 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadó kedvezménye, vagyis, ha egy 25 év alatti munkavállaló havi bére / jövedelme (jellemzően a munkával összefüggő jövedelmekre érvényes, ám a külön adózó, tőke jellegű jövedelmekre nem) a tárgyévet megelőző év júliusi bruttó átlagkereset alatt marad (2022-ben a 2021 júliusit figyeljük, ami 401.800 Ft volt), akkor nem kell személyi jövedelemadót fizetnie ezután. A kedvezmény azokra a hónapokra jár, ameddig a fiatal még nem haladta meg a 25 éves kort. Ha a fiatal jövedelme meghaladja az átlagkeresetet, akkor csak a különbözet után kell személyi jövedelemadót fizetnie. A kedvezményt a munkaviszonyból származó jövedelem esetében a 2021. december 31-ét követő időszakra elszámolt jövedelemre vagy ezután megszerzett bevételre lehet alkalmazni, ugyanakkor a 2021-re elszámolt, de 2022. január 10-ét követően kifizetett bevételekre – pl. 2021-es bónusz, prémium – is érvényes. Más kedvezményekkel együtt, meghatározott sorrendben vehető igénybe.

Helyi adók befagyasztása

Az adócsökkentés másik szintje a helyi adók befagyasztása, ugyanis a jogszabálytervezet meghosszabbítja a kis- és középvállalkozások kedvezményét, így – ha az Országgyűlés megszavazza – jövőre is automatikusan jár a helyi iparűzési adó alacsonyabb, maximum 1%-os adómértéke az érintetteknek, amely 150 milliárd forintos könnyítést jelent összességében. Ez azon KKV-nak kedvez, melyek árbevétele vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 4 milliárd forintot.

2021-ben a legtöbb vállalkozás adóelőleg-mérséklő nyilatkozatott tett, amely alapján az önkormányzati adóhatóságok többségében automatikusan mérséklik a 2022-es adóelőleg-kötelezettség összegét is. Aki ezt nem tette, lehetősége van arra, hogy a 2022. évi előlegre vonatkozóan tegyen nyilatkozatot. Ebben az esetben a nyilatkozatban azt kell rögzíteni, hogy a vállalkozó KKV-nak minősült 2021. évben vagy 2022. évben várhatóan annak fog minősülni a rendelkezésre álló gazdasági adatok és gazdálkodási körülmények alapján, továbbá vállalni kell, hogy a helyi adótörvény szerinti telephelyének címét bejelenti a NAV felé. A nyilatkozattétel határideje 2022. február 25., és az állami adó- és vámhatóságon keresztül lehet benyújtani. A NAV a nyilatkozatot továbbítja a vállalkozó székhelye és – az állami adó- és vámhatóság által ismert – telephelye szerinti önkormányzat(ok) részére. A naptári évtől eltérő üzleti éves adózók a 2022-ben kezdődő adóévben, valamint a 2021/2022-es év 2022-re esedékes előleg részleteinél is alkalmazhatják majd a kedvezményt.

Az így „meg nem fizetett” helyi iparűzési adó az uniós állami támogatási szabályok szerint állami támogatásnak minősül. Az adóelőny – a vállalkozó döntésétől függően – csekély összegű támogatásként vagy „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19- járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i, 2020/C 91 I/01 11 számú európai bizottsági közlemény 3.1. szakasza szerinti átmeneti támogatásként vehető igénybe. Amennyiben az adóelőnyt a vállalkozó átmeneti támogatásként kívánja igénybe venni (pl. kimerült a de-minimis keret), akkor erről 2022. február 25-ig nyilatkozatot kell tennie a NAV-on keresztül a székhely, telephely szerinti önkormányzati adóhatóság számára. Nem szükséges külön nyilatkozni abban az esetben, ha a vállalkozó csekély összegű támogatásként veszi igénybe az adóelőnyt.

Az elhúzódó Covid19-világjárvány negatív hatásainak mérséklésére a települési önkormányzatok jövőre sem vezethetnek be új helyi, települési adót, nem emelhetnek adómértéket és nem szűkíthetik a már meglévő kedvezmények körét. A korábban befagyasztott, 2020. december 2-án fennálló állapotot kell fenntartani.

Általános forgalmi adó

Késik az ÁFA bevallási tervezet kiajánlása. Immár nem csupán a vészhelyzet idejére, hanem véglegesen is hatályon kívül helyezi a jogszabály az adóhatóság általi áfa bevallási tervezet kiajánlásával kapcsolatos előírásokat, hivatkozásokat. A NAV-tól származó információk alapján azonban ez nem jelenti a projekt leállítását, azon továbbra is dolgoznak, immár időnyomás nélkül. A fejlesztések jobban figyelembe veszik majd a szakma elvárásait és a nagyvállalatok igényeit (letölthető analitika, gép-gép kapcsolat elérhetősége).

Egyes termékkörök esetében meghosszabbítják a fordított adózás alkalmazhatóságát. Az uniós jog várható módosításával összefüggésben 2022. június 30-át követően is lehet majd fordított adózást alkalmazni egyes gabona-, illetve acélipari termékek értékesítése, illetve az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog (kibocsátási egység) átruházása esetén.

Covid19-világjárvánnyal összefüggő ÁFA mentességet vezetnek be az Európai Bizottság vagy az uniós jog alapján létrehozott ügynökség vagy szerv általi azon termékimport, valamint a Közösség területén kívülre történő értékesítéssel azonos megítélés alá eső termék-értékesítés, nyújtott szolgáltatás után, amelyek ezen intézményekre ruházott feladatok ellátásához szükségesek. Az adómentességi rendelkezéseket a jogszabály-módosítás hatályba lépését követően, valamint a hatályba lépést megelőzően, de 2020. december 31. után teljesített ügyletekre is alkalmazni kell. Utólag kell azonban a fenti ügyletek után megfizetni az adót, amennyiben a termék felhasználása nem az adómentességhez rendelt célnak megfelelően történik.

A védelmi jellegű kereskedelmi ügyeletekhez kötődve, több ponton is módosul 2022. július 1-jétől az ÁFA törvény Magyarország NATO tagságával, illetve az EU közös védelmi politikájának megvalósításával összefüggésben történő közösségi termékbeszerzések, adómentessé váló termékimport, termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás kapcsán.

Bővül a pénzforgalmi szolgáltatók nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettsége. Az elektronikus felületek által elősegített termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra (e-kereskedelem) vonatkozó különös rendelkezések között kerül szabályozásra a 2022. július 1-jétől teljesítendő, úgynevezett pénzforgalmi szolgáltatók nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége. A bevezetésre jogharmonizációs jelleggel kerül sor a 2021. július 1-jétől hatályba lépett e-kereskedelemi áfa szabályokhoz kapcsolódóan. A határon átnyúló fizetésekről rendelkezésre álló pénzforgalmi adatok továbbítása eszközt biztosít majd az adóhatóság számára a határon átnyúló e-kereskedelmi ügyletek utáni áfa fizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez.

Társasági adózást, különadókat, nemzetközi adózást érintő változások

Az EU Adóelkerülési Irányelvének útmutatásai alapján, hazánkban is bevezetésre kerül 2022. január 1-jétől a hibrid gazdálkodó, mint belföldi illetőségű adóalany. Ezek olyan magyar székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek, amelyben 50 %-ot meghaladó tagi vagy szavazati aránnyal, illetve 50 %-ot meghaladó adózott nyereségből való részesedéssel rendelkeznek nem magyar illetőségű szervezetek. Ezek olyan adójogrendszer hatálya alá tartoznak, amely a Magyarországon bejegyzési hellyel vagy székhellyel rendelkező hibrid gazdálkodó szervezetet a társasági adó vagy annak megfelelő adó alanyának tekintik. Nem minősül ilyennek az a befektetési alap és az a más kollektív befektetési forma, amelynek tulajdonosi köre széles, diverzifikált értékpapír-portfólióval rendelkezik, és Magyarországon befektetővédelmi szabályozás alá tartozik. Az újonnan adóalannyá tett hibrid gazdálkodó szervezet jövedelme olyan mértékig adózik, amilyen mértékig ezt a jövedelmet nem adóztatja meg a magyar vagy más ország adójogszabálya.

Jön a globális minimumadó. Az OECD 2021. október 8-i ülésén a tagországok (136 állam) elfogadták az úgy nevezett két pilléres adóztatási mechanizmus (Two Pillar Mechanism) a multinacionális vállalkozások adóztatásának egységesítésére, a megállapodáshoz Magyarország is csatlakozott. Az új nemzetközi rendszert 2023-tól vezethetik be, a részletszabályokat pedig jövőre tisztázzák.

Az első pillér biztosítja majd a multinacionális nagyvállalatok adókötelezettségének jövőbeni átcsoportosítását a székhely országából a jövedelemkeletkezés helyének országába – mivel ez a szabályrendszer a globálisan 100 legnagyobb vállalkozás adóztatását fogja kiigazítani, hazai tulajdonú vállalatcsoport nem érintett a kérdésben. A magyar államháztartás azonban várhatóan némi többletbevételhez juthat majd általa. Az érintett vállalkozási kör 7 év múlva bővülhet.

A második pillér pedig 15%-os globális minimumadót, azaz egységes minimális tényleges adókulcsot állapít meg a nagyvállalatok számára. A többlet adót a multinacionális nagyvállalatoknak kell a jövőben megfizetniük akkor, ha egy leányvállalat olyan országban működik, ahol a rá vonatkozó effektív közvetlen adókulcs alacsonyabb, mint 15%. A többlet adót az anyacég vagy a leányvállalat országa is beszedheti majd. Bizonyos feltételek mellett pedig az alul adóztatott anyacég után a leányvállalat országa is gazdagodhat. Ennek keretében várható, hogy bár a 9%-os magyar társasági adókulcs mértéke változatlan marad, Magyarország is többletadót vet majd ki azon multinacionális vállalatok hazai leányvállalatai számára, amelyek globális árbevétele eléri a 750 millió eurót, így egyébként is a globális minimumadó kötelezettség alá esnének. Könnyebbség lehet, hogy várhatóan beszámítják majd a helyi iparűzési adót, a kiskereskedelmi adót és a bankadót. 10 éves átmeneti időszakban jobban elismerik a tényleges gazdasági tevékenység keretében folytatott beruházások értékét és a foglalkoztatás költségeit.

A BEPS projekt részeként Magyarország csatlakozott az OECD MLI (Multilateral Instrument) megállapodásához, amely jövő évtől élesedik. A kettős adóztatást elkerülő egyezmények hatályát érintő sokoldalú államközi megállapodás Magyarország 40-50 kétoldalú megállapodását írja felül 2022. január 1-jétől, amelyek száma ezt követően még tovább bővül majd. Innentől tehát a nemzetközi adózási kérdésekben már nem csak a hivatalosan, jogszabályban kihirdetett kétoldalú egyezmények szövegét kell majd figyelni, hanem a sokoldalú megállapodások (MLI) dinamikusan változó hatását is követni kell. A Pénzügyminisztérium várhatóan részletes tájékoztatást fog majd kiadni a témában.

Törvénybe iktatják, illetve a veszélyhelyzet ideje alatti szabályokkal azonosan fenntartják a kiegészítő bányajáradékra, illetve a bányák kitermelési volumenének meghatározására vonatkozó szabályokat az építőanyag-ellátás biztonsága biztosítása érdekében.

2022. január 1-jétől megszűnik a kockázati tőkealap-kezelők és a tőzsdék különadó kötelezettsége a pénzügyi szervezetek különadójában.

Egyéb jelentős változások

Végezetül szeretnénk említést tenni az adózással összefüggő további 2022-es jelentős szabályváltozásokról is.

A számvitelben a szerződés elszámolási egységére vonatkozó új szabályok egyes esetekben olyan szerződésekre is kiterjed(het)nek, amelyeknél nem indokolt, illetve nehézséget okoz azok alkalmazása. Emiatt 2022. január 1-jétől pontosítás történik, amely kimondja, hogy sorozatgyártás esetén (pl.: gépipari, építőipari beszállítók esetében) nem kell kötelezően alkalmazni a szerződés elszámolási egységére vonatkozó szabályokat.

Változnak a támogatásokat érintő számviteli szabályok is. Az uniós és hazai forrású fejlesztési támogatási pályázatoknál is egyre jellemzőbb az előleg alapú finanszírozás és az utólagos, akár több év elteltét követő elszámolás. Ezekben az esetekben ezért gyakran előfordul, hogy egyes megvalósított eszközök a támogatással történő elszámolás előtt üzembe helyezésre kerülnek és utánuk terv szerinti értékcsökkenés kerül elszámolásra, míg a hozzájuk kapcsolódó támogatási bevételek – az utólagos elszámolás miatt – csak az üzembe helyezést követően, akár több év múlva jelennek meg. Emiatt a támogatottnál egyik üzleti év veszteséges, míg a másik nyereséges lesz. A jogszabályváltozás 2022. január 1-jétől az összemérés elvének érvényesülése érdekében megteremti annak lehetőségét, hogy ilyen esetekben a dokumentáltan, minden bizonnyal a támogatási feltételek szerint megvalósuló fejlesztéseknél a támogatási bevétel időbeli elhatárolása megvalósulhasson, hasonlóan a működési célú támogatások elszámolásához.

Az adózás rendjét érintő szabályok között, törvényi szintre emelik a NAV adatigénylését. Ismét bővül tehát az adóhatóság információköre, amely nem csupán a SZJA-bevallási tervezethez nyújt támpontot, hanem a kockázatelemzési eljáráshoz és a végrehajtásokhoz is új muníciót szolgáltat. A NAV ezután megkereséssel fordulhat a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához, az Országos Kórházi Főigazgatósághoz és az elektronikus anyakönyvi nyilvántartást működtető szervekhez is.

Ahogy arra fent már utaltunk, törvénybe iktatják a távmunkával kapcsolatos szabályokat, amellyel a veszélyhelyzet idején kialakult gyakorlat normál jogrendbe történő átemelése történik meg. Ebben a körben módosítják a munkavédelmi törvény távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseit, különbséget tesznek a számítástechnikai eszköz alkalmazásával végzett munka és a nem ezen eszközök alkalmazásával végzett munka munkavédelmi követelményei között. Előbbi esetben a munkáltatóra háruló adminisztrációs terheket jelentősen csökkenti, hogy a munkáltató a munkavédelmi szabályok megtartását számítástechnikai eszköz alkalmazásával is ellenőrizheti. A munkavállaló ebben az esetben a munkavégzés helyét a munkáltatónak a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonság munkakörülményeinek szabályairól szóló írásbeli tájékoztatására figyelemmel választhatja meg.

Kihirdetésre került a Szerkezetátalakítási törvény, melyet EU-s mintára, a Szerkezetátalakítási Irányelv implementációjaként vezetnek be Magyarországon is. A 2022. július 1-jén hatályba lépő hazai szerkezetátalakítási törvény az átmeneti likviditási gondok korai kezelésében, a csődeljárás egy rugalmasabb alternatívájaként, nyújt segítséget a vállalkozásoknak.

Bízunk abban, hogy összefoglalónk hasznos segítséget jelent a jövő évre való felkészüléshez, az adózási feladatok ellátásához. Jó munkát kívánunk ehhez mindenkinek!

Az összeállítást a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási központjának oktatatói, a LeitnerLeitrner munkatársai készítették.

Forrás: mkvkok.hu

IWIWSatartlapGoogle bookmarkDel.icio.usTwitterLinkter.huvipstart.huFacebookMyspace bookmarkDiggUrlGuru.huBlogter.huMyspace bookmark