Elindultak a 2022-es minimálbérrel és garantált bérminimummal kapcsolatos egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán - közölte napközben az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A Portfolio úgy értesült a tárgyalásokról, hogy a bruttó 200 ezres minimálbér már "kőbe van vésve", a garantált bérminimum emelésének a mértéke azonban még kérdéses. Ezt most megerősítették a munkáltatói szervezetek.

A tárgyalások első fordulója után megjelent cikkünkben azt írtuk, hogy információink szerint eldőlt, hogy 200 ezer forint lesz a minimálbér. Az azonban még nem dőlt el, hogy a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) is 20%-kal emelkedik majd. Itt a vállalkozások óvatosabb emelést szeretnének kérni, hiszen a bérminimum több dolgozót is érint, mint a minimálbér. Ezt erősítette meg az MTI-nek Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke. A bruttó 200 ezer forintos minimálbér nettó összege 133 ezer forint a jelenlegi adószabályok alapján.

"A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tárgyalásán azt elfogadták a szociális partnerek, hogy a minimálbér egy lépcsőben 200 ezer forintra emelkedjen jövőre, a garantált bérminimum emelésével kapcsolatban a munkáltatói oldal felvetette, hogy azt két lépcsőben kellene végrehajtani, első alkalommal jövőre, majd 2023. január 1-jétől" - mondta Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke a keddi megbeszéléseket követően.

"A garantált bérminimum emelésének százalékos mértékét még nem határozták meg, ezt a kormány kompenzációjától tették függővé" - erről tájékoztatott Zs. Szőke Zoltán. Hozzátette: a Pénzügyminisztériumtól elkérték a gazdaság első fél éves adatait, köztük például a GDP alakulását. Zs. Szőke Zoltán elmondta, az Áfeosz-Coop Szövetség úgy véli, a garantált bérminimum egylépcsős emeléséhez a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adót 5-6 százalékkal kellene mérsékelni, ennél kisebb mérték esetén a kétlépcsős változatot tartja elfogadhatónak. A szövetségnél is a szakképzett dolgozók vannak többségben - magyarázta -, így nem a 200 ezer forintra emelt minimálbér kigazdálkodása, hanem az ehhez mérten megemelt garantált bérminimum kifizetése lenne nagy kihívás.

JELEZTE, HOGY A TÁRGYALÁSOK KÉT HÉT MÚLVA FOLYTATÓDNAK, ÉS TERVEIK SZERINT NOVEMBER KÖZEPÉIG TARTANAK, HOGY A MUNKAADÓK FEL TUDJANAK KÉSZÜLNI A JÖVŐRE VÁRHATÓ NAGYMÉRTÉKŰ BÉREMELÉSRE.

A munkavállalói oldal képviseletében Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke kiemelte: a garantált bérminimumról még nem volt érdemi egyeztetés. Szerinte mindenképpen látni kell, hogy "a vállalkozásoknak a kormány milyen támogatásokat ad majd, hiszen ha ezek jelentősek lesznek, akkor a garantált bérminimumot a minimálbérrel párhuzamosan egy lépcsőben kellene megemelni."

Kiemelte, a gazdasági folyamatok elemzése alapján egyértelműen látszik, hogy a gazdaság képes ezeket az emelt béreket előteremteni. Ugyanakkor úgy vélte, hogy bizonyos szektorokban ehhez egyfajta állami beavatkozás is szükséges lehet.

A Liga elnöke arra is kitért, hogy a minimálbéren foglalkoztatottak száma az elmúlt években 200-300 ezer, a garantált bérminimumot keresők száma pedig 700-800 ezer között alakult. Fontos, hogy a minimálbérnek össztársadalmi szinten a minimálbérhez kötött egyéb juttatások szempontjából kiemelt szerepe van - mondta a szakszervezeti vezető.

Az ITM közleménye szerint Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is részt vett a fórumon. Az egyeztetések heteken belül folytatódnak a szociális partnerekkel - írta a minisztérium. Parragh László korábban nem vett részt az egyeztetéseken. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (akivel rendszeresen egyeztet személyesen Orbán Viktor miniszterelnök a gazdaság kérdéseiről) dobta le a bombát, amikor azt mondta a Portfolio-nak nyilatkozva két hete, hogy a magyar gazdaság el tudja viselni, hogy bruttó 200 ezer forintra emelkedjen a minimálbér. Parragh úgy vélekedett, szakítani kell az elmúlt 30 év gondolkodásával, miszerint az olcsó munkaerő a versenyképesség kulcsa, és rátérni arra az európai útra, amely a bérek kérdését több szempontból – hatékonyság, termelékenység, well-being – vizsgálja. Szerinte a minimálbér alakítására nem költségelemként kell tekinteni, hanem úgy, mint a gazdaságfejlesztés eszköze.

Parragh László javaslata nagy visszhangot váltott ki. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke a Portfolio-nak adott interjújában például arra hívta fel a figyelmet, hogy ha nagyon jelentős szocho-kulcs csökkentés nélkül valósul meg a bruttó 200 ezer forintos minimálbér, akkor amiatt sok vállalat kerül nehéz helyzetbe, ez pedig elbocsátásokat és vállalati csődöket eredményezhet.

A minimálbér jelentős emelésére van szükség - jelentette ki a múlt héten Varga Mihály pénzügyminiszter, miután Parragh Lászlóval egyeztetett. A Pénzügyminiszter ígéretet tett arra, hogy a leginkább érintett kis- és középvállalkozásokat a kormány segíteni fogja a minimálbér emelésének kigazdálkodásában. Azt mondta, hogy "széleskörű egyetértés van abban, hogy a minimálbér összegét jelentősen emelni kell, ugyanakkor a leginkább érintett kis- és középvállalkozásokat a kormány segíteni fogja ennek kigazdálkodásában."

A kamara a vállalkozásokkal folytatott egyeztetés során összegyűjtötte javaslatait, a kormány ezeket is figyelembe véve vizsgálja a kompenzáció, így például a további adócsökkentések lehetőségét.

"Nincs minden országban törvényesen megállapított alsó bértarifa, de ahol van, ott az infláció és az üzleti konjunktúra alakulása alapján, a szociális partnerek szempontjait figyelembe véve évente indexálják az értékét. Ez elvileg rutindöntés; nálunk az ilyen is rendre átpolitizálódik, különösen választási év előtt" - írta a bértárgyalásokról szóló, Portfolio-n megjelent cikkében Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem professzora.

Perlusz László, a VOSZ főtitkára úgy vélekedett, hogy úgy kell kialakítani a béremelés körülményeit, hogy az az egész magyar társadalom érdekét hosszú távon is szolgálja. Amellett érvelt, hogy a béremelést kompenzálni kell a vállalatok részére.

Lentner Csaba, közgazdász, egyetemi tanár szerint hosszú távú megoldás kell. "A 2022-es választások után megérett a helyzet egy átfogó, együttes jövedelemadó és KKV-szektorbeli reformra, amikor a dolgozók megemelt minimálbérét már nem az állam fizeti, támogatások vagy újabb adókedvezmények formájában" - írta a Portfolio-n megjelent cikkében.

A béremelés egyik hátulütőjére Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza hívta fel a figyelmet elsőként. Cikkében azt hangsúlyozta, hogy a 200 ezres minimálbér "a jelen gazdasági környezet még inkább magában hordozza az inflációs veszélyt, így végül a cechet a háztartások állhatják".

Forrás:portfolio.hu